Együd közművelődési tevékenységéről
„A szabadidő értelmes, kulturált eltöltése társadalmi ügy.” – az MSZMP XI. kongresszusának határozatából…
Együd Árpád 1977-ben egy hamburgi kiutazási kérelemhez csatolt, általa írt dokumentum, mely közművelődési és tudományos tevékenységét mutatja be
„Paraszti származásom egyenes következménye, hogy kis koromtól kezdve ismertem a népdalokat, táncokat, balladákat, s a paraszt-élet minden fázisát, annak minden szellemi és tárgyi világát.
A muzeológusi pályám kezdetekor a Néprajzi Muzeumban paktizáltam néhány hétig.
Huszonöt évi tanítási és közmüv. funkcióm alatt csupán ujságcikkeket irhattam, hiszen az iskolai tanitás mellett gyüjtöttem, oktattam, patronáltam, koreografáltam, táncoltam, előadásokat tartottam, fesztiválokat rendeztem, s komolyabb tanulmányok irására csak hivatásos mivoltomban nyilt lehetőség. Megjelent tanulmányaim, kötetem az alábbiak szerint:
1. /Somogyi népköltés/ részlet Együd Árpád II. dijas munkájából / – a Halálra itélt huga tipusu ballada elemzése. Megj. 1972-ben a Rügyek c. somogyi antológiában /55-79.old./
2./Eltünt balladák nyomában c./ az Eladott és halálra hurcolt leány – Bodor Katalin-ballada vázlatos elemzése. Megj. az orsz. Honismereti Hiradó 1974. 2.számában /42-46.old./
3. /Külső-Somogy népballadái c… Megj. a Somogyi Muzeumok Közleményei i.k. 1973. /177-207.old./
4. /Egy alig ismert népballadánkról c. Megj. a fenti évkönyv 313-317. oldalán
5. /A fenti évkönyvünkben recenziót irtam Voight Vilmos két könyvéről: A folklór alkotások elemzése c. és A folklór esztétikájához c. müvekről.
6. /Csodatevő szarvasnak ezer ága-boga c. /Adatok a somogyi regöléshez/. Megj. a Somogyi Muzemok Közleményei 2.k., 1975, 69-101.old.
7. / Ez utóbbi évkönyvünkben irtam recenziót Martin Gy., A magyar nép táncai c, Dömötör T., Magyar népszokások c., és A népszokások költészete c. müvekről.
8. /Önálló kötetem: Somogy néprajza 1. Együd Árpád, Somogyi népköltészet, 1975. /1-511.old., 2 db. hanglemezzel/. E kötetről szines 50 perces TV-film készült, mint korunk egyik legbővebb folk. kiadványáról.
Nyomdai előkészület alatt a Bucsusok és istóriások nyomában c. kötetem, továbbá a feldolgozás stádiumában vannak még: A somogyi temetők néprajzi és régészeti vonatkozásai c. tanulmányokm, valamint a Canonica Visitációk 18-19. századi somogyi vonatkozásai a közmüvelődés tükrében c. tanulmány.
A televizióval gyakran dolgozom együtt. A Bartók.életmü filmsorozat Ürögi kanásztánc c. sorozatrész táncai, táncosainak szereplése koncepcióm alapján készült; hasonlóan én irtam a hires “zászlós”-lakodalom forgatókönyvét, s nemrég készitettem el – ugyancsak Lengyelfi Miklóssal – a Somogyi bucsuk c. film forgatókönyvét.
A szokásos hetenkénti somogyi előadásaim mellett némileg emlitésre méltó talán a Dél-dunántuli Művészeti Hét tud. előadása Kaposvárott, valamint a Néprajzi Táraság által szervezett tud. előadás az ELTE Tanácstermében.”
1977. december 5-én a SZOT Délbalatoni Igazgatósága és
a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága együttműködési megállapodást írt alá. A múzeumot az akkor igazgatóhelyettesként dolgozó Együd Árpád képviselte.
A dokumentum részletesen kitér a „Múzeum” és az „Igazgatóság” vállalásaira is.
A bevezető pontok egyértelművé tették a közös munka célját:
„Az üdülés a szabadidő (szabadság) folyamatos, legalább több napig tartó olyan eltöltése, mely általában az intézményes feltételek között, üdülőben valósulhat meg. A szakszervezeti üdültetés a szocialista emberre jellemző életmód és felfogás terjesztésére alklamas terület, a közösségi nevelés színtere.”
A Múzeumnak vállalnia kellett kiállítóhelyein a SZOT által üdültetett dolgozóknak a díjtalan szakvezetés biztosítását, múzeumi szóróanyagok elérhetővé tételét, évente 2–3 alkalommal néprajzi tablókiállítás készítését az előre kijelölt üdülőkben, szakmai előadások tartását, vetélkedők szervezését és az ismeretterjesztést. Cserébe a SZOT népszerüsítette a Múzeumot, ajánlotta kiadványait, helyszínt biztosított az előadásoknak. Ami Együd esetében különösen érdekes volt, az:
